„Fényre árnyék. Fent és lent. Hullámzom a nappalokban, az éjszakákban. Lent és fent. Az áttesztő függönyön át szemlélem a borús, fáradt utcát. Vibrál szememben a nyár. Elviselhetetlen volt pedig! Azok a réti virágok…Azok a meleg fények… Fázom újra, azt hiszem. ”
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba